Hangsúlyozta L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára Finnugor Népek VI. Világkongresszusát záró beszédében Siófokon. A következő találkozót Finnországban, Lahtiban tartják 2016-ban -írja a kormany.hu.

Huszonöt finnugor nyelvű nemzetiség részvételével rendezték meg a Finnugor Népek VI. Világkongresszusát 2012. szeptember 5-7. között Siófokon. A konferencián részt vett a magyar, az észt, a finn köztársasági elnök, valamint az orosz kulturális miniszter is. Az esemény záró plenáris ülésének záróbeszédét L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára mondta el. Az államtitkár elmondta, a finnugor népek együttműködése sikeresen kiállta az idő próbáját, és 20 év alatt jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy egyre több népet és azok képviselőit, intézményeit és polgári szervezeteit foglalja magába. Hozzátette: Magyarországnak különösen fontos, hogy testvéreink vannak, 'nem vagyunk egyedül a világban'. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a testvériségben a legerősebb kapocs a nyelvek közös eredete.

A háromnapos világtalálkozón megrendezték a már hagyományosnak számító szekcióüléseket, de új elemekkel is bővítették az eseményt. Az öt szekció fő témái az etnopolitika és jog; a nyelv és oktatás; a kultúra; a technológiai információk és a tömegtájékoztatás; az egészség, demográfia és ökológia voltak. Ezeken kívül rendhagyó szándékkal gazdasági fórumot is rendeztek, amellyel a tagállamok célja az volt, hogy előkészítsék azt az üzleti együttműködést, amely hosszabb távon is megalapozza a továbblépés és fejlődés lehetőségét. A piac ugyanis hatalmas, a finnugor nyelvet beszélők összlétszáma meghaladja a 25 millió főt.

Zárónyilatkozat: a gazdasági instabilitás nehezíti a célok elérését
Az esemény végén kiadott Zárónyilatkozatban a tagok kinyilvánították, hogy együttműködésük sikeresen kiállta az idő próbáját, és 20 év alatt jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy egyre több népet és azok képviselőit foglalja magába. A nyilatkozat ezért deklarálja, hogy a „finnugor világ” mára realitássá vált, tagjai pedig tudatosan, eredményesen valósítják meg a nemzetközi normákat.

A szervezetnek azonban a globalizáció miatt egyre több nehézséggel kell szembenéznie – állítja a nyilatkozat. Továbbra is nagy probléma a finnugor népesség lélekszámának csökkenése, az asszimilációs és a kultúrát háttérbe szorító folyamatok erősödése, az anyanyelv ismeretének csökkenése. Még nagyobb probléma, és a fejlődés útjában áll, hogy a gazdasági és társadalmi-politikai instabilitás több régióban következetesen akadályozza a mozgalom, valamint az egyes népek előtt álló célok elérését.

A Zárónyilatkozat szorosabb együttműködésre, a finnugor népek demokratizációjának fejlesztésére, valamint az anyanyelv iránti tisztelet növelésére kéri a szervezeteket. Továbbá figyelmezteti a nemzeti képviselők figyelmét arra, hogy a nyelvi sokszínűségnek rendkívül pozitív hatásai vannak az oktatásra. Éppen ezért fontos, hogy a közeljövőben lépéseket tegyenek az óvodáskori és a teljes közoktatás javítása érdekében.

Aláírták a magyar-észt kulturális munkatervet
A zárónapon négy évre szóló magyar-észt kulturális munkatervet írt alá L. Simon László és Rein Lang, Észtország kulturális minisztere.Az együttműködési megállapodás szól a két országban rendezett művészeti fesztiválokról, jubileumokról és egyéb fontosabb eseményekről. Lehetőséget biztosít az előadó- és alkotóművészek, valamint szakemberek számára a másik országban szervezett fontosabb kulturális rendezvényeken, versenyeken, nemzetközi fesztiválokon, kiállításokon, vitákon és szimpóziumokon való részvételre. A megállapodás különösen intenzív együttműködést irányoz elő a zene területén. Élénkíteni kívánja az irodalmi és könyvszakmai kapcsolatokat is; a felek ösztönzik a két ország írói és műfordítói közötti tapasztalatcserét. A program szól a finnugor nyelvrokonsági tudat erősítésről: a felek minden év októberében megszervezik a Rokon Népek Hetét, hogy országukban megismertessék a többi finnugor nép kultúráját és erősítsék a finnugor identitást.

A munkatervben szereplő konkrét programok között kiemelt figyelmet érdemel a Nyolcak című képzőművészeti kiállítás észtországi bemutatása, az észt nemzeti eposz, a Kalevipoeg új magyar fordítása; valamint a magyar-észt szótár párdarabja, az észt-magyar nagyszótár megjelentetése.

A moldvai csángók helyzetéről
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára mutatta be Finnország korábbi kulturális minisztere, Tytti Isohookana-Asunmaa Csángó körkép című művét a Finnugor Népek VI. Világkongresszusán Siófokon 2012. szeptember 7-én.

Németh Zsolt szerint a csángó magyarok nem csupán a múlt értékes maradványai, hanem európai polgártársaink, akiknek az a kiváltság és nem könnyű feladat jutott, hogy sajátságos, semmivel össze nem hasonlítható kultúrájukat és nyelvüket őrizzék, az utókorra örökítsék.

A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével is kitüntetett Tytti Isohookana-Asunmaa hangsúlyozta: 150 évvel ezelőtt a finn népnek saját nyelvét szégyellnie kellett hazájában, ezért át tudta érezni a moldvai csángók helyzetét, akik a templomban nem énekelhetnek saját nyelven, az iskolában nem tanulhatják saját kultúrájukat.