A szonda három hónapon át tudományos felderítést fog végezni, miközben kamerái és spektrométerei ellenőrzik az előre kiválasztott leszállóhelyet és az időjárást a landolás előkészítésére.

A parkolási pályának a Marstól legtávolabbi pontja 59 ezer kilométerre, míg a legközelebbi 280 kilométerre van tőle. A szonda két marsi nap alatt tesz meg egy kört a bolygó körül.

A Tienven-1 már 215 napja van úton július 23-i felbocsátása óta, jelenleg 212 millió kilométerre jár a Földtől. A Marsot február 10-én érte el, egy nappal az Egyesült Arab Emírségek marsszondáját követően.

A napelemmel működő, golfkocsi méretű kínai marsjáró a tervek szerint a talajvízből venne mintákat, egykori mikroszkopikus életformák nyomait keresve.

A kínai űrszonda sikeres landolásával Kína a második ország lehet az Egyesült Államok után, amely űreszközt juttat a Marsra. A NASA Perseverance marsjárója február 18-án landolt a vörös bolygón.

Kína űrkutatási tervei között szerepel továbbá egyebek mellett egy állandó űrállomás kiépítése, egy legénységet szállító űrhajó Holdra juttatása, és egy állandó kutatóbázis kialakítása ugyancsak a Holdon.